Görögországban még soha nem végeztek korábban kutatást a problémás szerencsejátékosok előfordulásáról.

Ezért a recesszió során keresztmetszeti felmérést hajtottak végre, amelynek célja, hogy

1) megbecsüljék a problémás szerencsejátékok elterjedtségét az elmúlt évben,

2) feltárják a szerencsejátékosok és a nem játékosok közötti társadalmi-gazdasági és demográfiai különbségeket; 

3) azonosítsák a demográfiai különbségek a játékosok körében, akik a válság előtt illetve alatt kezdtek szerencsejátékot játszani, és

(4) azonosítsák azokat a kockázati tényezőket, amelyek különösen fontosak a recesszió kapcsán. 

Ebből a célból telefonon keresztül és a szerencsejátékos segély-szolgálattól származó adatokat gyűjtöttek. A véletlenszerű és reprezentatív kutatásban 5.840 fő vett részt (a telefonos felmérésben 3.440 és 2.400 a segély-szolgálatban). Az interjú-sorozat mindkét tanulmányban azonos volt. A problémás szerencsejáték jelenlétét a kanadai problémás szerencsejáték-index alapján értékelték (CPGI). A résztvevők társadalmi-gazdasági és demográfiai jellemzőinek, valamint a válsággal való pénzügyi kezelésének módjait gyűjtötték össze. Az eredmények azt mutatták, hogy a válaszadók 2,4% -a problémás szerencsejátékos. Úgy találták, hogy a nem, a kisebbségi státusz, a családi állapot, az alacsony iskolázottsági szint és az alacsony vagy nulla jövedelem jelentik a betegség kockázati tényezőit. Emellett a recesszió során a szerencsejáték elkezdése megnövelte a problémás szerencsejátékok szenvedésének esélyét; ez a megállapítás azonban nemi szempontból specifikus volt. Így az emberek a különböző szerencsejátékokon keresztül problémás szerencsejátékba menekülnek, ezek az utak azonban a férfiak és nők esetében eltérőek. 

forrás: https://www.researchgate.net/publication/333612608_Problem_Gambling_in_Greece_Prevalence_and_Risk_Factors_During_the_Financial_Crisis

A görög szerencsejáték felügyeleti szerv, az EEP adatai szerint a görög játékosok 2014-ben összesen 5,9 milliárd eurót játszottak el, ami 9 százalékos növekedést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest. 2014-ben egy átlagos görög játékos ugyanakkor az előző évinél már 7,5 százalékkal többet, 187 eurót kockáztatott. 

 A korábban állami tulajdonú fogadási monopólium, az OPAP 3,8 milliárd eurós, leányvállalata, a Görög Lottótársaság pedig 500 millió eurós forgalmat bonyolított 2014-ben (ebből 88,4 millió eurót kaparós sorsjegyekből). A két cég összesen a szerencsejáték piac forgalmának 72 százalékát tudhatja magáénak. 

 A kaszinójátékok forgalma 2014-ben az előző évinél 100 millió euróval kevesebb, 1,6 milliárd euró volt, mely a teljes piac 27% százalékát jelenti. Görögországban jelenleg kilenc kaszinó üzemel: Loutrakiban, Mount Parnitha-n, Thessalonikiben, Rióban, Rodoszon, Thesszáliában, Halkidiki-n, Sziroszon és Korfun.

 A VLT típusú nyerőgépek bevezetésével az OPAP 800 millió és 1 milliárd euro közötti profitot várt. Már több mint 16.500 automatán játszhatnak a görögök. A cégnek összesen 35 ezer gépre van engedélye, a fennmaradó 18.500-at alvállalkozók üzemeltetik.

 Az ODIE lóverseny monopólium 65 millió eurós forgalmat bonyolított, és ezzel a piac mindössze 1 százalékát birtokolja.

 A pénzhiányban szenvedő görög kormány 525 millió euróhoz jutott 2015-ben a szerencsejáték szektortól. Az EEEP nem adott ki statisztikát az online szerencsejátékkal kapcsolatban.

 A görög kormány előzőleg azt állította, hogy a görög állampolgárok évi 5 milliárd eurót költenek engedély nélküli szerencsejátékokra, nagyrészt az OPAP-énál jóval szélesebb portfóliót kínáló nemzetközi online szerencsejáték oldalakon. 2011-ben Görögországban 24 ideiglenes online szerencsejáték liszenszet adtak ki nemzetközi szolgáltatóknak, melyeket azonban a kormány egy évvel később már vissza is vont, hogy ezáltal is növelje az OPAP-ban lévő egyharmados részesedésének értékét, melyet azóta eladott az Emma Delta konzorciumnak.